Hideg nyomon (Gone baby gone)

Egy krimit is el lehet rontani? Úgy tűnik igen, bár azért nem teljesen. Már a film elején éreztem, hogy valami nem stimmel és mi volt az: a narrátor idegesítő hangja. Később tovább rontott a dolgon, mikor kiderült, kihez tartozik ez a hang. Elismerés jár Ben Afflecknek amiért öccsét bevette a buliba és megtette főszereplőnek, hiszen az első a család, de sajnos ebbe a szerepbe -legyen bár jó színész- nagyon nem illett bele. Ezen próbáltam túllépni és a történetre koncentrálni, ami összességében jó. Eltekintve néhány zavarosabb résztől, ahol azt érzed, muszáj visszatekerni, hogy összeálljon a kép, jó kis nyomozás szálait tekerhetjük fel. Sajnos ez a folyamat olyan vontatottra sikerült, hogy legszívesebben felgyorsítva néztem volna meg.
Amit mégis kiemelnék, az a nagy öregek Morgan Freeman és Ed Harris megszokottan felülmúlhatatlan játéka.

2007

Golyózápor (Shoot'Em Up)

Végre egy film, mely címének magyar fordítása hűen tükrözi magát a filmet. Az egészet. Még az erotikus jelenetben sem hagyják kibontakozni szerencsétlen főszereplőket...
Egy olyan rendhagyó akciófilmnek lehetünk tanúi, amely megmosolyogtatóan valószerűtlen, mégis végig le tudja kötni az embert és közben nem a gagyi szó jut az eszünkbe, inkább az, hogy ez valami fantasztikus.
Jó tanács: lehetőleg eredeti nyelven nézzük meg, mivel néhány jelenetben Monica Bellucci olasz nyelven beszél /káromkodik, ami annyira érzéki, hogy nem szabad kihagyni.

2007

Vágy és vezeklés (Atonement)

Érzelmek, hangulat, szerelem, bűntudat, vágy és vezeklés. Szép képek, megrázó valóság és még számtalan kijelentés, mellyel megpróbálhatnám leírni a filmet, de csak azt mondhatom, látni kell.
Azoknak ajánlom elsősorban, akik képesek megnyitni a szívüket és hajlandóak engedni, hogy az érzelmek játszanak vele. Aki nem képes erre, annak valószínűleg nem lesz más, mint egy kosztümös szerelmi történet, háborús képekkel fűszerezve. A legjobb, ha a környezetet teljesen kizárva megszakítás nélkül nézzük meg, hiszen így tudjuk teljes átérzéssel végigkövetni ezt a szívszakító történetet.
Csak hogy enyhítsem leírásom csöpögősségét el kell mondanom, hogy a film nézése közben felvetődött bennem, hogy vajon a cigarettagyárak ekkora pénzt raktak a filmbe, vagy az alapjául szolgáló könyvben is ennyit dohányoznak a szereplők...

2007

Új Nightwish

Az új számuk (Amaranth) nem is lett rossz. Igaz nem hasonlít a jól megszokott Nightwish hangzáshoz, tekintve az énekesnő kevésbé operás és sokkal inkább hajlítgatós stílusát. Sajnos a klippet is kevésbé gótikus színben tünteti fel Anette arckifejezései és mozgása által. Elég sok gúnyos krtitikát olvastam róla emiatt, amit részben meg lehet érteni, mivel tényleg nem kéne erőltetnie ezt a pophercegnő fazont. Lehet az is idegesítő lenne, ha Tarja-t próbálná utánozni, de ki tudja. Talán egy idő múlva már nem szúr szemet senkinek és lehet szimplán a zenét élvezni...

Legenda vagyok (I am legend)

Sajnos tipikusan egyszernézős filmre sikeredett, ami mostanában nem újdonság, hiszen egyre-másra gyártják a hasonlókat.
Az első óra nagyon lekötött és fel sem tűnt, hogy a film nagyrésze lement. A kutya nagy ötlet volt, nélküle lehet, meg se néztem volna. A vége kicsit laposra sikerült, ezért nem is tetszett annyira összességében. A filmben egész jól megjelenik a hosszútávú magány eredménye, ami a kutya nélkül valószínűleg súlyosabb mentális zavart okozott volna (mármint a főszereplőnek). Jó tanács: próbáljuk meg nem kiírtani az emberiséget!

2007